HDTV álom a nagy képerny?r?l

A televíziótól a moziig

A nagy képerny?r?l való álmodozás – a televíziótól a moziig vezet? út - már több mint 125 éves. Thomas Edison 1878-banelkészítette egyhatalmas képes telefonnak, a telefonoszkópnak a vázlatát. A kép 2 m széles és 2,7:1formátumú volt, tehát a kés?bbi Ultra-Panavision megfelel?je volt.

Ez volt az els? lépés a mai HDTV kijelz?khöz és projektorokhoz vezet? úton. 15 év alatt három digitális HDTV rendszert fejlesztettek ki. Ez a három nagyfelbontású televízió rendszer az egész világon meghonosodott, Amerikában, Japánban és Európában is.

A házimozi napjainkig még nem ért révbe. A surround berendezésnek telt a hangzása, a plazma TV-knek és a projektoroknak nagy a képfelülete. Azonban az a telt színeket megjelenít? éles kép, amit a moziba járók megszoktak, még nem létezik ezeknél a készülékeknél. Ez a helyzet a High DefinitionTV (HDTV)-vel meg fog változni: ez az újtechnika ötször több képi információt képes megjeleníteni, mint a hagyományos televíziók.

HDTV legkorábban 2008-tól?

A nagy felbontású digitális HDTV mindezidáig várat magára. Ez még a jöv? zenéje - annak ellenére, hogy a reklámok nem ezt sugallják. Nem lehet tudni mikor, kerül a boltokba az olyan készülék, amely az eredetivel megegyez? képet jelenít meg és a hangrendszere is több csatornás. HDTV-hez alkalmas lapos képcsöves képerny?k és a hozzá való programok már vannak ugyan, de az eredeti HD min?ség? adásoknak még sz?kében vagyunk. El?ször csak m?holdas "fizet?s csatornán"lesz ilyen adás. A közszolgálati adók és az RTL legkorábban 2008-ban akarja bevezetni. Az biztos, hogy a HDTV a jöv? technológiája. Aki már ma flat képerny?s TV-t vagy projektort vásárol, teljes bizonyosságot kell szereznie arról, hogy az adott modell megfelel a jöv? kihívásainak. A képerny?n minden esetben a “HD-ready“(HD min?ség?) logó legyen látható, mert egyébként a jöv?beli HDTV adások alatt a kép fekete lesz.

A HD min?ség négy kritériuma

Az, hogy egy TV készülék vagy egy “kivetít?” HDTV kompatibilis, még semmit nem jelent. Ezért az EICTA (Európai Szórakoztató elektronikai Szervezet) bevezetett egy szabványt és rögtön utána elkészítette az egységes logó tervezetét is. A gyártók csak akkor használhatják a HD alkalmas megjelölést, ha az alábbi négy feltételnek együttesen megfelelnek:

- Felbontás: a berendezés felbontása min.720 sorból és 1280 oszlopból álljon, a kép-oldalarány 16:9 legyen.

- Bemenetek: a TV-nek vagy a kivetít?nek egy analóg YUV bemenettel (három RCA dugó), egy digitális DVI- vagy egy digitális HDMI bemenettel kell rendelkeznie.

- Formátum: a HD logóval ellátott berendezéseknek az alábbi két formátumot kell tudniuk: 1280 x 720 pixel másodpercenként 50 és 60 teljes képváltással (progresszív eljárás); 1920x 1080 pixel másodpercenként 50 és 60fél képváltással (interlaced eljárás).

- Másolásvédelem: valamennyi digitális bemenetnek a HDCP másolásvédelmet támogatnia kell.

A leírtakból két dolog következik. Az egyik az, hogy a fogyasztók jelenleg még ritkán tudják használni a technológiát. A másik pedig az, hogy a forrásberendezéseiket, mint például a DVD lejátszókat vagy a m?holdas vételi egységeket fokozatosan le kell cserélniük HDTV-hez alkalmas berendezésekre. A berendezéseknek a nagyfelbontású HDTV-t kell támogatniuk.

A TV technika említett "feltuningolásából"eddig még nem származtak el?nyök. S?t, még hátrányai is lehetnek, mert a hagyományos felbontású (PAL) képek a nagyfelbontású lapos -LCD, plazma-képerny?kön rosszabbul látszanak, mint a hagyományos képcsöves készülékeken. Aggodalomra nincs ok, mert a fogyasztóvéd?k gondoskodtak róla, hogy a PAL szabvány az elkövetkez? években is tovább m?ködjön. Ha a programot HDTV rendszerben közvetítik, akkor se mindig garantálható a magasabb képmin?ség, mert sok esetben a hagyományos PAL m?sorforrást konvertálják át az újformátumra, természetesen így a min?ség is csak a PAL szintjén marad.

HDTV – egy cél, de három rendszer

A nagyfelbontású TV 1986 óta egységes gyártási-, átviteli- és terminál (végberendezés) szabvánnyal rendelkezik. Véget vetni a PAL-nak, az NTSC-nek és a SECAM-nak – ez volt a hosszú távú terv a jöv?re nézve. De ez nem egyezett az európai, a japán és az amerikai érdekekkel, ezért minden ipari ország kifejlesztette asaját rendszerét.

1992-ben egész Európában elkezdték kifejleszteni a kábeles, m?holdas és földi sugárzáshoz egyaránt alkalmas digitális TV szabványt. A DVB projekt keretein belül egy olyan univerzális rendszert fejlesztettek ki, amely a digitális átvitellel és a végberendezésekkel kapcsolatban felmerül? valamennyi szituációra meg tudja adni a technikailag legmegfelel?bb választ. A legparányibb képerny?k részére leadott jelekt?l a hagyományos felbontáson át a HDTV-ig, beleértve az összes átviteli módot: a m?holdat, a kábelt (koaxkábelt és üvegszálas kábelt), a földi sugárzást, a mobil szolgáltatást,a telefonvezetéken,mikrohullámon továbbított internet és IPTV szolgáltatást - lehet?ség szerint mindezeket interaktív formában. A DVB logó alatt több mint 250 távközlési cég, gyártó, hálózat üzemeltet?, szoftverfejleszt? cég, felügyeletihatóság, kutatóintézet és egyéb intézmény gy?lt össze azzal a céllal, hogy segítse és befolyást gyakoroljon a m?szaki fejlesztés és fejl?dés irányára. 2000-ben az ITU (Nemzetközi Távközlési Egyesület) a HDTV rendszert, mint nemzetközi stúdiószabványt átvette. Alapvet?en két HDTV formátum létezik jelenleg. Az egyik az 1920 x 1080-as, a másikaz 1280 x 720-as, ahol az 1080 még interlaced módú, de a 720 már nem. Nehéz megmondani, hogy mi a jobb és mi a rosszabb, hogy adott esetben a statikus vagy a nagyobb, de interlaced felbontás-e a szebb.

A m?szaki fejlesztéssel foglalkozó megbeszélések kezdetben szervezetlenül, informális jelleggel zajlottak egészen addig, amíg 1992 tavaszán a BMPT elnökletével meg nem alakult a „European Launching Group (ELG)“, amelyben az iparág mindenterülete képviseltette magát. Ez a szervezet indította el a Digital Video Broadcasting Projekt-et a DVB-t.

A nagy költséggel a 80-as években kifejlesztett HD-MAC rendszerösszeomlását követien a HDTV rendszerek kutatása Európában leállt és a HD ipar fejlesztése feledésbe merült. A HDTV csak2004. január 1-én, a Bécsi Filmharmónikusok újévi koncertjével kapcsolatban jött ismét szóba. Ekkor az Alfacam nev? belgaprodukciós iroda a HDTV m?sorait az Astrán keresztül kezdte el sugározni. Azóta az Euro1080 már több földi csatornán sugároz, kiváltotta a m?holdas sugárzást és egy sokkal hatékonyabb sugárzási technikát vezetett be: szakított a MPEG-2MP@HL-lel (Main Profile at High Level) és a DVB-S-sel,aH.264/AVC formátumot és az új m?holdas átviteli eljárást, a DVB-S2-t 30%-kalhatékonyabbá tette. De alig van hozzá dekóder, most is, úgy mint azelott, csak azMPEG-2 használható. MPEG-2 kódolással2004 szeptember óta létezik az Astra-HD, amely 2005. októberben kiegészült aH.264/AVC-vel és a DVB-S2-vel. A müncheni médianapok keretén belül Edmund Stoiber német miniszterelnök október 26-án megnyomta a SAT.1 HD és a ProSieben HD indulását jelz? piros gombot. A ProSieben a Sony céggel kooperál, aSat.1 adót pedig a Sharp támogatja. Az évvégéig a számítások szerint 800.000 DVB-S- és 200.000 DVB-C-HD- box kerül felszerelésre.

M?szaki paraméterek

A HDTV szabványban a képfelbontás és a képismétlési ráta és a képfelépítés megkülönböztetésére egy jelölési rendszer szolgál. Ezt az alábbiakban foglaljuk össze: SOROK SZÁMA + KÉPFELÉPITÉSFOLYAMATA + KÉPISMÉTLÉSI RÁTA. A sorok számánál a vertikális képfelbontást kell megadni, a képfelépítés folyamatánál a teljes kép- (progresszív) vagy váltósoros (interlaced) módot kell megadni a p vagy az i rövidítéssel, a képismétlési rátánál pedig a másodpercenként megjelen? képek számát, de alternatív módon a hertz is megadható.

Például: 1. 1080i60 = 1.920 x 1.080 képpont interlacedés 60 fél kép másodpercenként 2. 1080p24 = 1.920 x 1.080 képpont és 24 (teljes)kép másodpercenként 3. 720p50 = 1.280 x 720 képpont és 50(teljes-)kép másodpercenként 4. 1152i50 = 2.048 x 1.152 képpont és 50félkép másodpercenként (régi HD-MACszabvány)

A HDTV jelölési rendszernek még két olyan tulajdonsága van, amelyet a normarendezéssorán meg kell vizsgálni, mert félreértésekhez vezethet. El?fordulhat, azaz eset, hogy a teljes képben lejátszott filmeket, els?sorban a mozifilmeket, annak ellenére, hogy interlace (váltott soros) eljárással kerülnek lejátszásra, a két fél képb?l teljes képpé lehet rekonstruálni a monitoron. A papíron például 1080i50 állna, de ez 1080psf25-ben is el?adható. A képfelépítési folyamat rövidítése a psf (Progressive Scan with SegmentedFrames), ezt írják be az interlace rövidítés helyett és csak a továbbítás módját írják be pontosan. Ebb?l az következik, hogy a képismétlési rátát felezni kell. A HD kamerás digitális mozifilmek rövidítése 24p. Ez akár1080p24 is lehet, de ezt a felbontást a digitális mozi szabvány nem tartalmazza, tehát lehet nagyobb felbontású is, következésképp els? látásra nem lehet sem felismerni, sem behatárolni a tényleges felbontást.

Kapcsolodó cikk: Mi a HDTV?